Köszöntők

„Közösséget építő erő…”

A hazai nemzetiségek asszimilációja, beolvadása a többségbe, nyelvvesztése is – az alkalmazkodási kényszer miatt – sajnos szinte természetes folyamat. Szerencsére azonban, lassú folyamat. Sőt, ha okosan járunk el, talán is visszafordítható. A nemzetiségi nyelvet és identitást ugyanis, ahogyan el lehet veszíteni, úgy vissza is lehet szerezni. Az elfelejtett nemzetiségi nyelv megtanulható, és ha az élet részévé is válik, ha megélt nyelvként, a kultúra csatornájaként felmutatható, közösségképző, közösség (vissza)építő ereje lesz. Ennek egyik leghatékonyabb eszköze a televízió. A nemzetiségi anyanyelvről, a kultúráról, a hagyományokról, az önazonosságról képekben beszélő nemzetiségi televíziózás ezért felmérhetetlen jelentőségű. Jó lenne, ha ezt mindenki – műsorkészítők és nézők, politikusok és televíziós vezetők – mindenkor elsődleges szempontnak tekintenék a kulturális identitás, és a kisebbségi televíziózás megőrzése érdekében.

Dr. Kállai Ernő
az Országgyűlés nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa

Kisebbségi tükör

Ünnepi pillanatok, dolgos hétköznapok, új kihívások

A közelmúltban ünnepeltük a Magyar Televízió kisebbségi műsorkészítése indulásának 30. évfordulóját. A visszapillantó programsorozat keretében örömmel állapíthattuk meg, hogy immár egy évtizede valamennyi magyarországi nemzetiségnek anyanyelvű műsora van a közszolgálati televízióban.Megelégedéssel szólhattunk arról is, hogy hazánkban törvények garantálják a kisebbségek médiajogait, a nemzetiségi közösségek anyanyelvű műsorszolgáltatáshoz való jogait.

E törvények között kiemelt hely illeti a kisebbségek sajátos jogairól szóló, minősített többséggel elfogadott 1993. évi LXXVII. törvényt, mely 2005. évi módosítása óta deklarálja, hogy a köztévének önálló szervezeti kereteket és elkülönített költségvetési forrásokat kell biztosítania a kisebbségi műsorszolgáltatás érdekében.

A Médiatörvény – számos, a hazai kisebbségeket érintő rendelkezése között – rögzíti, hogy a közszolgálati műsorszolgáltató kötelessége elősegíteni a kisebbségek kultúrájának és anyanyelvének ápolását, az anyanyelvükön való rendszeres tájékoztatást. A Magyar Televízió közszolgálati feladatai közé tartozó feladat a kisebbségi műsorok készítése és sugárzása.

A kisebbségek médiajogait tartalmazza az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezménye és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája is. E két dokumentumot az Országgyűlés az 1999. évi XXXIV., valamint az 1999. évi XL. törvénnyel ratifikálta, nemzetközi szinten is kötelezettséget vállalva arra, hogy biztosítja a kisebbségek médiához való hozzájutását, a kisebbségi nyelven készült rádió- és televízió műsorok rendszeres sugárzását. 

A Kormány fontosnak tartja, hogy a magas szintű jogszabályok által deklarált kisebbségi médiajogok a mindennapi gyakorlatban érvényesüljenek.

A kisebbségi média helyzetének értékelésére, a továbblépés szakmai feltételeinek megteremtése érdekében a Miniszterelnöki Hivatalban Kisebbségi Média Munkacsoportot működtetünk, feladatai közül kiemelendő az átfogó médiaszabályozási kezdeményezések terén végzett tevékenység, az új médiatörvény tervezetének szakmai vitája során a kisebbségeket érintő jogok érvényesülésének képviselete.

A hamarosan bevezetésre kerülő digitális átállás számtalan, ma még esetleg nem is érzékelt új lehetőségeket teremt a nemzetiségi televíziózás számára is. A kihívásra születő válaszok hosszú távra határozhatják meg a jövőbeli kisebbségi televíziós műsorszolgáltatás minőségét. A kisebbségi televíziós műhelyeknek adekvát választ kell adniuk e kérdésekre, a napi műsorgyártási feladatok megoldása mellett.

A Magyarországi Nemzetiségi Filmszemle – a napi gondok, megoldásra váró feladatok közepette is – alkalmat teremt a közös együttlét örömének megélésére, a kisebbségi filmkészítés elvitathatatlan sikereinek megünneplésére. Kiváló lehetőségnek tartjuk, hogy a seregszemlén a kisebbségek anyaországaiból érkező alkotók is csatlakoznak a fesztivál részvevőihez, az idei évben kitüntetett szerephez juttatva a romániai filmeseket. A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikai Szakállamtitkársága ezúttal is az elsők között csatlakozott a Magyarországi Nemzetiségi Filmszemle közvetlen támogatói köréhez. Meggyőződésünk, hogy a 2010-es évben, a korábbi találkozókhoz hasonlóan, kiváló produkciókat láthat a fesztivál közönsége. Az ünnepi pillanatok öröme hozzásegíthet a dolgos hétköznapok kitartó munkát igénylő feladatainak magas színvonalú elvégzéséhez.

Gémesi Ferenc
szakállamtitkár, Miniszterelnöki Hivatal

Köszöntő a VI. Magyarországi Nemzetiségi Filmszemléhez

Az évszázadok során a „kisebbség” szónak pejoratív értelme alakult ki. A világtörténelem főszereplői az erőt mutató társadalmak és személyek voltak, a gyengébbekről legfeljebb az irodalomból, balladákból, vallási és néphagyományokból tudhat az utókor. A történelem olvasztótégelyében népek hagyományai tűntek el, utat adva a győztesek sokszor egyenkultúráinak.

A XX. század kataklizmái ébresztették rá a történelem formálóit és a kisembert, hogy egy kultúra elvesztése az egész emberiséget szegényíti. Közép-Európába e felismerés megkésve érkezett, s napjaink konfliktusait tekintve még hosszú évtizedeknek kell eltelnie ahhoz, hogy a kisebbség-többség viszonya normalizálódjon. Magyarországon e kérdés különösen érzékenyen él a társadalomban, hiszen a lakosság nagy része még egy szűk évszázad után sem tudta feldolgozni honfitársainak elszakadását az anyaországtól. Ugyanakkor gyakran elfeledkezünk arról, hogy közvetlen környezetünkben is élnek nemzetiségek, őrizve őseik kultúráját. A rendszerváltás, a születő demokrácia talán közelebb hozta az egymás kölcsönös megismerésének lehetőségét, a történelmi mulasztás pótlását, és csupán rajtunk múlik, tudunk-e vele élni.

Az évszázadok megrögzött szokásainak pozitív alakításában a média felelőssége különösen nagy. A szabadidő tartalmas eltöltésében élen járó televízió jelentősen hozzájárulhat a hagyományok ápolásához, ugyanakkor a többségi nemzet polgárainak a kisebbségekről alkotott pozitív képét is formálhatja.

A Magyar Televízió  számára szívesen vállalt közszolgálati misszió, hogy rendszeresen beszámoljon a hazai kisebbségek életéről, örömeiről, gondjairól. Intézményünk három évtizede készít 13 hazai nemzetiség számára műsorokat. E munkát a tökéletes szakmai tudás birtokában csak elhivatottsággal lehet végezni, a Kisebbségi Műsorok Szerkesztősége az intézmény egyik legjobban összeforrott csapata. E műhelyben a napi feladatokon túl színvonalas, egyedi alkotások születnek, fesztiváldíjak tucatjai bizonyítják, hogy a témák egyedi feldolgozásával az ország kultúrája is jelentősen gyarapszik, s egyben az utókor is hiteles dokumentumok alapján alkothat képet egykori életünkről.

                                                                                  Dobos Menyhért 

                                                           Közéleti Igazgató, Magyar Televízió Zrt.

Ez nem bál: fesztivál

Egy televíziós vagy filmes fesztivál közvetett módon mindig öröm és ünneplés a szakmabeliek számára. A Nemzetiségi Filmszemle azonban ennél különlegesebb: egy olyan esemény, amikor komolyan el kell gondolkodnunk a nemzetiségek számára készült műsorok szerepéről, egy olyan alkalom, amikor újra lehet értelmezni a műfajt, sőt a politika vetülete is hangsúlyossá válik. A zsűri tagjaként, a fesztiválon szereplő hatvanöt produkció között szép számmal láttam korrekt riportot, minden szempontból kifogástalan dokumentumfilmet, néha sztereotípiákba torkolló tárgyalásmódot, vagy tehetetlenségtől sújtott elvetélt alkotásokat, ugyanakkor láttam bátor és friss megközelítési módokat, lenyűgöző vágóképeket és leleményes alkotásokat. Körvonalazódott a Magyarországon élő tizenhárom kisebbség változatos univerzuma, amelyet hasonlóan gazdag régiók eseményei és történetei egészítenek ki. Tudom, hogy a kisebbségeknek szánt műsorok nem csak zseniális produkciókat sugároznak. Mégis, számomra – egy ideiglenesen más szerepet kapott tévésnek –, egy nagy lehetőség volt, hogy mindebből a legjobbat láthassam. Ezért köszönetet kell mondanom az újságíróknak, a fesztivál szervezőinek, más szóval, ahogyan az idei házigazdák, a magyarországi románok mondják: mulţam!

Dr. Brindusa Armanca

Budapesti Román Kulturális Intézet – igazgató